A mai óvodánk elődjét már a 20-as évek elején létrehozták. Az itt élő Kőrösi Vilma saját erőből tulajdon lakásán kisdedóvót létesített. Komlódi-falva Vésztő legszegényebb, legelmaradottabb része volt. Igen egyszerű, szegény, napszámos emberek gyermekei jártak ide. A szülők ősszel és ki, mikor tudott, természetbeni juttatásokkal fizettek gyermekük gondozásáért. Később a hivatalos személyek felfigyeltek a kezdeményezésre és némi támogatást nyújtottak a létesítmény fenntartásához. Olyan nagy igény mutatkozott a gyerekek elhelyezésére, hogy szükségessé vált egy új óvodai épület létrehozása. Így került sor 1941-ben az óvodánk jelenlegi helyén egy egycsoportos önálló konyhával rendelkező intézmény megépítésére, ahol továbbra is alkalmazták a kezdeményező Kőrösi Vilmát. A konyha 1953-ban megszűnt, azóta az étkeztetés központi konyháról történik. 1966-ban csoportbontás történt, két csoportos lett az óvoda. A megnövekedett igények alapján szükségessé vált, hogy e területrésznek egy új óvodát építsenek. A község lakossága nagyon sok társadalmi munkával járult hozzá az építéshez. A minden igényt kielégítő modern gyermekintézmény társadalmi összefogással 85 nap alatt készült el. 1975. augusztus 30-án került átadásra, 4 csoportban 100 gyermekkel indult az új nevelési év szeptember 1-jén.
A 80-as évek végén, amikor a gyermeklétszám lecsökkent az egyik csoportszobát jól felszerelt tornaszobává alakítottuk át, melynek berendezését, felszerelését pályázat útján nyert pénzből vásároltuk és azóta is folyamatosan bővítjük. Jelenleg is három csoporttal működik. Jól felkészült, innovatív, emberi értékekkel bíró, kiegyensúlyozott légkörben dolgozó, összeszokott óvodapedagógusok biztosítják a gyermekek harmonikus fejlődéséhez, neveléséhez a szeretetteljes, nyugodt, családias légkört. A szakképzett dajka nénik és egy pedagógiai asszisztens messzemenő segítséget nyújtanak a feladatok megvalósításához.
2018-ban az óvoda épületének teljeskörű külső és belső felújítása történt.A csoportszobákban lévő bútorzat, a mozgásfejlesztő udvari és tornaszobai eszközök, valamint a sokféle értelemfejlesztő játékeszköz gazdag kínálatával a gyermekek fejlődéséhez minden feltételt biztosítani tudunk. Óvodánk a város perifériáján helyezkedik el, ahol egyre több hátrányos helyzetű és cigánycsalád él. Csoportjainkban magas a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek száma, mely tény a gyermekek beilleszkedési zavarát, antiszociális magatartását, nehezen nevelhetőségét eredményezi. Nő a csoportokban az SNI-s gyermekek száma is. A fejlődésükhöz a szükséges személyi feltételek, biztosításával is,szakemberek lelkiismeretes munkájával teljes mértékben hozzájárulunk.
Itt lehet a gyermekeket a különbözőség elfogadására nevelni.
A sokszínű óvodai tevékenységségek közül kiemelten fontosnak tartjuk a játék, mese, mozgás fejlesztő erejét. A játék elsődlegességét,hangsúlyozzuk,amely a gyermek számára legfőbb élményforrás,személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség a képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék és mesehallgatás, mint összetett képességfejlesztési terület adják meg a keretét mindazoknak a tevékenységeknek, amelyek a gyermekek fejlődését elősegítik. Kiemeljük még a mozgást, a mozgásfejlesztés hatását az értelmi nevelésre, valamint az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését.
Az egyéni fejlődésben tapasztalható lemaradást a játékban rejlő spontán tanulási lehetőségeket kihasználva pótoljuk, valamint egyéni, eltérő tulajdonságaik alapján fejlesztjük. Igyekszünk megtalálni mindenkiben azt a sajátos vonást, azt a többletet, ami csak benne van meg, ami segít a gyermek pozitív énképének alakításában.
Munkánk csak akkor lehet eredményes, ha ebben partner a szülő, a család is. Az eredményes együttneveléshez elengedhetetlenül fontos a szülőkkel kialakított jó kapcsolat, a megértő, toleráns viselkedés, a megfelelő tájékoztatás a pedagógus részéről. Együttműködésre csak akkor számíthatunk, ha mindkét nevelési szintér értékeit érvényesíteni tudjuk. Ehhez meg kell ismerni a családi hátteret, értékeit és nekünk is meg kell ismertetni az óvodai életet a gyakorlatban is. A szociális hátrányok enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk Meghívjuk, és aktív részesévé tesszük a szülőket a különböző rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Olyan alkalmakat keresünk, ahol a szülők velünk együtt lehetnek részeseik gyermekeik örömének. (kirándulások, adventi készülődés, farsang, stb.) Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük meg a szülők felelősségét a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt. A gyermeken keresztül helyes irányba próbáljuk befolyásolni a családi háttérrendszer fejlődését. Ez óvodánk sajátossága, amely az eredményesség szempontjából elengedhetetlen és nélkülözhetetlen. E célok megsegítésére alakult EGÉSZSÉGVÉDŐ munkaközösségünk, mely a gyermekek és felnőttek testi-lelki egészségmegőrzéséhez ad segítséget.
A nyitott óvoda megteremtésével a szülők számára olyan kapcsolattartási formákat biztosítunk, amelyben példát mutatva, nevelési értéket közvetítünk számukra a közös bizalmon alapuló együttneveléshez.
A szakma és a gyermekek szeretete vezérli az innovációra törekvő nevelőtestületünket, mindig keressük azt a lehetőséget, hogyan tehetjük gyermekeink mindennapjait élménygazdagabbá.. Az óvoda életének minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk, s az eddig elért eredményekre büszkék vagyunk.
Hitvallásunk: „A szeretet terhet nem érez, fájdalmat számba nem vesz, többet mer, mint bír, a lehetetlent nem panaszolja, mert mindent lehetségesnek és szabadnak tart.”[1] (Kempis Tamás)
Küldetésnyilatkozat
- Megteremtjük a stabil, biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, családias légkört.
- Törekszünk az inklúzióra és olyan pedagógiai környezet megteremtésére, ahol a különbözőség felé fordulás mindenki számára természetessé válik.
- Valljuk, hogy az egyéni különbözőséget elfogadó, élmény-gazdag óvodai tevékenységrendszer megteremtése esélyt ad a gyermeknek önmaga megvalósítására.
- Fontos számunkra a játszó gyermek tiszteletben tartása.
- Kiemelten fontosnak tartjuk a JÁTÉK-MESE-MOZGÁS fejlesztő hatását.
- Hiszünk a nyitott óvoda megteremtésével lehetővé váló, a szülőkkel együttműködő közös, bizalmon alapuló együttnevelésben.
- Bízunk egymásban, figyelünk egymásra, segítünk egymásnak, tanulunk egymástól.
- A minőségi munka számunkra belső igénnyé vált.
Óvodánk sajátos nevelési gyakorlatának célja, feladata
A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése. Szeretetteljes, gyermekközpontú, a különbözőséget elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori, egyéni sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre. Az átlagtól eltérő gyermekeknek széles út kínálása a fejlődéshez. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése játékon és mozgáson keresztül.
A gyermekek egyéni érési üteméhez igazított, differenciált bánásmód, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő Sajátos Nevelési Igényű gyermekek valamint, kiemelten tehetséges gyermekek személyiségfejlesztése szempontjából.
Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek valamint a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek integrált nevelésével.
A gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése.
Óvodai csoportjaink:
Munkaközösség vezető: Kara Istvánné
Cica csoport:
- Gyermekek 24 fő
- Óvodapedagógus: Kazainé Pardi Katalin
Tölcsér Sándorné
- Dajka: Tóth Tünde
Nyuszi csoport:
- Gyermekek: 24 fő
- Óvodapedagógus: Csüllög Éva
Tóth Sándorné
- Dajka: Török Istvánné
Szivárvány csoport:
- Gyermekek: 23 fő
- Óvodapedagógus: Kara Istvánné
- Pedagógiai asszisztens: Kovács Idolya Mária
- Dajka: Molnárné Kovács Veronika
[1] Bölcsességek könyve aforizmák, szállóigék. Budapest, Gondolat Kiadó, 1982. 158. oldal